A Koyaanisquatzi (1988-1989 Szeged) majd a Metanoia (1991-1993 Szeged) romjaiból feltörő hódmezővásárhelyi VATAFAKA első akciója 95-ben a Fehér Akácban a Purgatórium felkérésére történt, és mély nyomokat hagyott a helyiségben, leszakadt konvektorok, levert vakolat maradt hátra. Talán 2010-ben mondta valaki az egész produkcióra, hogy ez IPARI SÁMÁN ZENE – van ilyen? Nem tudjuk, de az biztos, hogy ösztönös és energia felszabadító.
Hordókon, csöveken, zápor (Zaporozsec) motorral zenélnek, légvédelmi szirénák seregélyriasztó ágyú, CO palack,hatalmas betonvágó tárcsák, égő kovácstűz, diavetítés gondoskodnak a szeánszról. Kilenc dobos, két dorombos, két kovács, valamint három teherautó, két utánfutó, és három óra szerelés kell ahhoz, hogy összeálljon a kép!
Irgalmatlan vascső állványzat, tetején két oldalt kétszáz literes vashordó, középen egy Zaporozsec motorblokk. Alul körben fiatal vásárhelyi legények ütik a hordókat, a fémcsüngőket keményen, feszesen, pontosan. Folyamatosan lüktet hozzá egy doromb is!
Egy internetes portálon, mely különlegességként emelte ki a VATAFAKÁT a következőt írták a produkcióról:
„A Vatafaka kétszer nem játssza ugyanazt, a hatás egyértelmű, lelke a ritmus. Amikor nekiállnak a fiúk, senki se Al di Meolát vagy Bartókot vár. Nem is mondja, hogy ez jobb. De más. Más és nagyon jó. Az ütősök és a doromb összhangban, egy lüktetés, egy erő. Együtt lassul, gyorsul, vált monotonitásból pattogóvá, őrült tempóból kovácspöröly elementáris döngésévé. Zsigeredig hatol a ritmus, érzelmet kelt a szilajság. Nincs unalom, időben van vége. Nem zúgó fejjel állsz ott döbbenten, hanem erőtől duzzadva. Ez az!”
R33 Vágóhíd beharangozó:
„Ezzel egy időben már figyelmesek lehetünk egy három méter magas monstrum építményre, melynek vázát hatalmas fém elemek, hordók, háborús időkre emlékeztető légvédelmi szirénák, és egy V4-es Zaporozsec motor alkotja: A VATAFAKA Hódmezővásárhelyről érkezik indusztriális performansszával, és készül a földdel egyenlővé tenni a Vágóhidat, melyhez három teherautónyi, több tonnás felszerelésüket egy 12 fős legénység helyez majd üzembe.”
Mediawave tudósítás trafik.sk:
„A Duna-parton egészen pokoli volt a hangorkán, nem tudtuk elképzelni, milyen az agro-indusztriális sámán-szeánsz – most már tudjuk. Olyan, mint egy továbbfejlesztett Hurra Torpedo, csak egy komplett motorblokkal, egy üllővel, egy csomó hordóval, és néhány őrült “zenésszel”. A hang, amit kiadnak, leírhatatlan, a madarak megállnak tőle a levegőben – az emberek leesett állal bámulják a dolgot. A zenészek ugrálnak, csapkodnak, kalapáccsal vernek pléhlapokat, légvédelmi szirénákat indítanak be, ám a kakofónia mégsem csak öncélú csörömpölés, valami elemi erejű és mélységű zene, dobogás alakult ki belőle.”